Üdvözlök mindenkit

Fotó: NASA, ESA, Hubble

Robert Braun asztronómus-űrkutató és kollégái az ausztráliai Mopra rádióteleszkóp (New South Wales, Coonabarabran) segítségével távoli és közelebbi galaxisokat figyeltek meg és hasonlítottak össze. 

A távoli galaxisok fénye (és rádióhullámai) hosszú idő alatt ér el hozzánk, ezért ma a 3–5 milliárd évvel ezelőtti állapotukat látjuk. Úgy tűnik, hogy abban az időben a Világegyetem galaxisai jóval több molekuláris hidrogéngázt tartalmaztak, mint a mai Univerzum azonos méretű galaxisai.

A csillagok molekuláris hidrogénből és csillagközi anyagfelhőből keletkeznek. Minél kevesebb a molekuláris hidrogén, annál kevesebb csillag születik. A csillagászok 15 éve tudják, hogy a legnagyobb számú csillag akkor képződött, amikor a Világegyetem csupán néhány milliárd éves volt, s azóta meredeken csökkent az újonnan születő csillagok száma.

„Az eredményeink segítenek abban, hogy megértsük, miért halványul a fény. A csillagképződés során elhasználódott a hozzáférhető molekuláris hidrogén legnagyobb része” – mondja Braun.

Születésük után a csillagok életük különböző szakaszaiban, és olyan drámai eseményekkor, mint a robbanás gázt veszítenek. A nagy tömegű csillagok (szupernóvák) esetén, ez életük végén következhet be. Így bizonyos mennyiségű gáz visszakerül az űrbe, ami újabb csillagok keletkezését teszi lehetővé.

„De az eredeti gáz java része, mintegy 70 százalék továbbra is megkötve marad olyan égitestekben mint a fehér törpék, a neutroncsillagok és a bolygók” – mondja Braun.

„Idővel azonban elhasználódik a rendelkezésre álló molekuláris gáz mennyisége. A molekuláris gáz csökkenése és a csillagképződés visszaesése hasonló mintát követ.”

A Világegyetemben fellelhető gázmennyiség kétharmada továbbra is a galaxisközi anyagban található; csupán egyharmadát használták fel a galaxisokban korábban keletkezett csillagok, vélik a csillagászok.

„A felvehető gázmennyiség és a csillagképződés visszaesése valószínűleg akkortájt kezdődött, amikor az Univerzumban eluralkodott a sötét anyag” – mondja Braun.

Egészen odáig a tömegvonzás törvénye uralta a Világegyetemet, így a galaxisok mintegy „beszippantották” a gázt. Aztán felülkerekedett a fekete anyag hatása, és az Univerzum tágulni kezdett, mégpedig egyre gyorsabban.”

A gyorsuló tágulás miatt a galaxisok nyilván egyre nehezebben tudták befogni az újabb csillagnemzedékek keletkezését lehetővé tevő, további szükséges gázmennyiséget, fejtegeti Braun.

(forrás:nat.geo.com)

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat